A bárányhimlő veszélyeiről azok tudnak a leghitelesebben beszélni, akik a mindennapokban találkoznak a súlyos kompikációkkal. Ezért kérdeztük Dr. Kulcsár Andreát a Szent László Kórház főorvosát, hogy mit érdemes tudni a bárányhimlőről.

 

 

„A bárányhimlő köztudottan megelőzhető betegség. A prevenció lehetőségével azonban aránytalanul kevesen élnek ahhoz képest, hogy milyen gyakori a súlyos bárányhimlő Magyarországon is. A szülőkben számos tévhit él a betegséggel és az oltással kapcsolatban:

 

… de hiszen az óvodában már sokan rég túl vannak rajta…,

…a doktornő praxisában még nem fordult elő súlyos fertőzés…,

 

Beszélnünk kell a bárányhimlőről újra és újra, mert még mindignem nyilvánvaló sokak számára, hogy a bárányhimlő súlyos betegség, és ennek minden tizedik fertőzött átéli következményeit!

Félünk az agresszív influenza vírusoktól, húsevő baktériumtól, ezernyi „búvóhaláltól” a környezetben, de arra nem gondolunk, a bárányhimlő vírusa is agresszív lehet. A fertőzés következménye lehet tüdőgyulladás, májgyulladás, súlyos agyvelőgyulladás is. Bekövetkezhet a rettegett agyi trombózis, vaksághoz vezető érrendszeri érintettség, és vérképző szervi betegségek, immunológiai kórképek bontakozhatnak ki. Hosszantartó kisagyi gyulladás okozta koordinációs zavar kényszerítheti ágynak a beteget. Persze, felnőttkorban mindez gyakrabban fordul elő, de mivel a klasszikus gyermekbetegségek értelemszerűen főképp gyermekkorban jellemzőek, számszerűen gyermekek kezelésére szorulunk gyakrabban.Hideg évszakokban a kórházunk gyermekosztályán minden héten van bárányhimlős, illetve következménye miatt ápolt beteg.

 

 
„A védőoltás az egyetlen hatékony módja a súlyos bárányhimlő elkerülésének. Sokszor felmerülő kérdés, hogy milyen távon és milyen hatékonysággal véd az oltóanyag. Amerikában, Ausztráliában már hosszú évek óta a Nemzeti Immunizációs Program része a bárányhimlő elleni védőoltás. Tizenöt év távlatában megfigyelhető, hogy évekkel az oltás után a gyerekek 4-19%-a megbetegedhet. Bár az oltottak bárányhimlője rendszerint enyhe lefolyású, kevesebb kiütéssel jár és néhány napig tart, járványügyi szempontból ez sem előnyös. Immunizációs tapasztalattal rendelkező országokban 2008-tól átálltak a kétdózisú oltásra, amivel minimálisra lehetett csökkenti az oltottak bárányhimlőjét.

Magyarországon 15-20%-ban fordult elő, hogy oltott gyermek később bárányhimlős lett. Bár ez az ún. áttöréses bárányhimlő rendszerint enyhe, szövődmény nélküli betegség, és gyermekvállalás esetén sem veszélyezteti a magzatot, hazánkban is indokolttá vált a második adag védőoltás beadása.”

 

Az oltás immunológiai szempontból legkorábban 15 hónapos korban a leghatékonyabb. Első adagot a 15 hónapos MMR oltással, a másodikat pedig minimum 6 héttel később, illetve a 18 hónapos oltással egy időben célszerű alkalmazni. Aki korábban már egy adagot kapott, és nem lett bárányhimlős, annak legkésőbb új közösségbe kerülés előtt javasolt az oltás ismétlése. (forrás: babanet.hu)"