2016. már 24.

Óvodai beiratkozás: 2016 április 20. - május 20.

írta: NagyMariann
Óvodai beiratkozás: 2016 április 20. - május 20.

 

Sok szülő most szembesül a valósággal: a kis cukorbaba gyermek megnőtt és ideje közösségbe vinni.  Főleg az első gyerekeseknél merül fel rengeteg megválaszolatlan kérdés a témával kapcsolatban: Mikor kell a gyereket beíratni az oviba? Kötelező az óvoda? Van feltétele az óvodába járásnak?

Megpróbáltam a hivatalos részt összefoglalni nektek. Szerencsére mi még 1 ,5 évig élvezzük egymás közelségét a kisfiammal.

Minden olyan gyermek, aki betölti a harmadik életévét, óvodába járhat. Az óvoda tehát, három éves kortól, egészen a tankötelezettség eléréséig biztosítja a gyermekek testi, erkölcsi, érzelmi és értelmi fejlődését, a napközbeni ellátás keretén belül. A nevelő intézményben, foglalkozások keretén belül zajlik a gyermekek fejlesztése.  

Kötelező-e az óvoda?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza az óvodakötelezettséget is. 

A törvény 8. § alapján:

"Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény."

„A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életévbetöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

Az ötödik életév betöltését követően azonban, a gyermeknek minimum napi 4 órában meg kell jelennie a nevelési intézményben, minden év szeptember 1-ét követően.

Abban az esetben, ha a szülők úgy döntenek, hogy nem szeretnék az ötödik életév betöltése után sem óvodába járatni a gyermeket, úgy erre az óvoda vezetőjének engedélyét is ki kell kérniük. Amennyiben az óvodavezető nem ad felmentést az óvodai nevelésen való megjelenés alól, úgy a gyermeknek kötelező legalább 4 órát bent tölteni az intézményben. Az óvodavezető csak abban az esetben adhat felmentést a nevelés alól, ha az intézménybe való járást a gyermek családi helyzete, képességei, vagy sajátos helyzete nehezíti meg.

swing-932249_640.jpg 

Milyen következményekkel jár az, ha a gyermek nem jár óvodába, a szülő egyéni döntése alapján?

Amennyiben a gyermek nem kapott felmentést az óvodavezetőtől, és a szülő ennek ellenére sem gondoskodik a gyermeke óvodában való bejárásáról, úgy a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző fog a nevelési intézménybe való bejárás teljesítéséről rendelkezni. Az óvoda, amely kötelezően biztosítja a gyermek óvodai felvételét, illetve a gyermek számára kijelölt óvoda, az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét azt illetően, hogy a gyermek óvodába való beíratása elmaradt.

Amennyiben a gyermek az óvodavezető engedélye nélkül marad távol a nevelési intézménytől, valamint az adott óvodai nevelési évben az óvodai foglalkozásokon nem vesz részt a gyermek, úgy a szülő 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A pénzbírsággal kapcsolatos büntetést a jegyző határozatba is foglalja, hiszen ilyen esetben a jegyző a hatóság szerepét tölti be.

Mikor, hol és hogyan zajlik a gyermek óvodába való beíratása?

Az óvodai beíratás minden évben, ugyanabban az időszakban zajlik le. Ez azt jelenti, hogy minden év április 20 és május 20-a között meg kell történnie a beíratásnak. Azt, hogy pontosan melyik napon történhet meg ebben az időszakban a beíratás, azt az adott intézmény teszi közzé a szülők számára. Ugyancsak az óvoda fenntartója határozza meg azt is, hogy miképpen zajlik a beíratás rendje. Minderről az óvoda, a beíratás időpontját megelőzően 30 nappal korábban közzé is teszi a szükséges információkat a nevelési intézmény honlapján, vagy ennek hiányában a településen megszokott módszerek szerinti formában.

A gyermekek óvodában való felvétele történhet átvétellel, vagy óvodai jelentkezés útján is. Az óvodai nevelés teljes ideje alatt kérelmezheti a szülő a gyermeke óvodába való felvételét, vagy átíratását egy másik óvodába.

Mit jelent a kötelező felvételt biztosító óvoda és a kijelölt óvoda fogalma?

Általánosságban elmondható, hogy a gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell átvenni, vagy felvenni, amely a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye alapján körzetileg illetékes. A szülő munkahelye is mérvadó lehet, a körzeti óvoda meghatározása során. Arról, hogy a gyermek felvehető-e az intézménybe, minden esetben az óvodavezető dönt. Abban az esetben, ha az óvodába jelentkező gyermekek száma eléri a meghatározott maximumot, úgy az óvodavezető, abban az esetben, ha több óvodát tart fenn az óvoda fenntartója, bizottságot szervezhet, ahol megszülethet a gyermek felvételére szóló javaslat.

Abban az esetben, ha a gyermek sajátos nevelési igényű, úgy mindenképpen joga van arra, hogy olyan intézménybe járjon, amely különleges bánásmód keretén belül biztosítja számára a konduktív pedagógiai, gyógypedagógiai, illetve pedagógiai ellátást. Ezért, eme gyermekek esetében az óvoda kiválasztását az illetékes szakértői bizottság véleményét figyelembe véve szükséges elvégeznie a szülőnek. A szülő akár kötelezhető is arra, hogy elvégeztesse a gyermeken a szakértői vizsgálatot, hiszen a járási kormányhivatal elsődleges szempontja az, hogy a gyermek érdekei érvényesülhessenek, tehát a gyermek abba az intézménybe járhasson, amely a megfelelő nevelést és oktatást tudja biztosítani a sajátos nevelési igényű gyermek számára.

A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.

A másodfokú döntést minden esetben az óvoda fenntartója hozza meg, amelyet már csak a bíróságon lehet megtámadni jogszabálysértésre való hivatkozással, a döntés meghozását követő 30 napon belül.

Mit is jelent mindez a gyakorlatban?

Ha a gyermek pl: 2013. február 14-én született, mikor kell őt beíratni az óvodába?

A 2011.évi CXC törvény 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy:

„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

Lefordítva:

  1. „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig” = ha pl: a gyermek 2013. február 14-én született, akkor ő 2016. augusztus 1-ig betölti a 3. életévét.
  1. „a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától”= ha a 3. életévét betölti 2016 augusztus 31-ig, akkor a 2016. naptári évben kezdődő nevelési év első napjától, azaz a 2016/2017 nevelési év első napjától, szeptember 1-től kell megkezdenie az óvodát.
  1. De csak akkor kezdheti meg az óvodát, ha a szülő elmegy az óvodába április 20 és május 20-a között, és beíratja a gyereket.

 

Mit kell tenni, ha a gyermek augusztus 31-e után született?

Ha augusztus 31. után született a gyermek, akkor az óvodakötelezettsége 2017 szeptember 1-től kezdődik. Azonban ha 2016. szeptember 1-ig, vagy a nevelési év során betöltik a 2.5 életévüket, és a 2016/2017 nevelési évben igénybe kívánják venni az óvodai nevelést, szintén most kell beiratkozniuk.

A Nkt. 49. § (1) bekezdése értelmében az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a lakóhellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető (Nkt. 8. § (1).

 

 

szuloklapja.hu

jogszabalykereso.hu

net.jogtar.hu

Szólj hozzá

gyerekes oldal